A csoportdinamika kifejezés magyarázatához érdemes megvizsgálni a szó két összetevőjét s aztán az összeillesztés sajátosságából adódó következményeket.

A szó egyfelől nyilván a csoportra vonatkozik. A csoportot sokan, sokféleképpen definiálták emberek összességeként. A csoportok megkülönböztethetők méret (tagok száma, kis csoport, közepes, nagy, tömeg), létrejöttük módja (önkéntes, spontán, kötelező stb.) és célja szerint, és még sokféle módon. Jelen írás megállapításai főleg olyan csoportokra vonatkoznak, amelyek nem természetes módon jönnek létre (mint például a család), hanem mesterségesen, létrejöttük célja bevallottan a csoport tagjainak fejlődése, tanulása, változása vagy valamilyen közösen elvégzendő munka végrehajtása. Az itt tárgyaltak olyan csoportokra vonatkoznak, amelyek adott időintervallumra szerződnek (például tréning, tanítási szemeszter, iskolai tanidő, önismereti kurzus, munkahelyi együttműködés folyamatosan vagy egy projektre), felnőtt tagjaik vannak, és szabadságuk társadalmilag megszokott fokán vesznek részt a csoportban, azaz valamilyen szempontból „megéri” nekik. Valószínű, hogy az itt tárgyalt megállapítások némelyike másféle csoportokra is igaz.

A csoportdinamika kifejezésnek mint összetett szónak a másik tagja a dinamika. A szó jelentése eredetileg mozgás vagy mozgásállapot, energiaállapot, változások az energiában, az energia vagy mozgásállapotok változásainak törvényszerűségei. Ha ez eredetileg fizikában, főleg mechanikában használt fogalmat most a pszichológia tárgykörébe emeljük, akkor az emberek közötti kapcsolatok, a viszonyok állapotára és „mozgására” azaz az interperszonális kapcsolatok változására vonatkozó megfigyelések, törvényszerűségek leírását és e törvényszerűségek és ez irányú megfontolások tudatos használatának lehetőségét jelenti.

A csoportdinamika tehát a csoporton belüli viszonyok és személyes kapcsolatok sajátosságainak, fejlődésének, változásainak törvényszerűségeit leíró tudományág, alkalmazása a csoport vezetésének elengedhetetlen feltétele.



Címkék: