Alapítóink

Ez némiképpen különbözik a „hivatalos” szakmai CV-től. Erre a karitatív oldalra specializált, személyesebb és nem ugyanaz, mint az általános-céges-szakmai leírások (amelyek megtalálhatók a neten), ebben az arányok felborulnak kicsit. Az élet és ember – én személyesen – ugyanaz persze – de mások a tevékenységek.

Kezdetekben, aztán tizenéves koromtól (70-es évek) fontos nekem, hogy tegyek az Ég alatt, valamit a világért – azaz adjunk vissza a Fennvalónak valamit abból, amit kaptunk… és mivel mindent kaptunk, a mindent vissza se lenne sok… és ennyit nem is kér.

Kamaszkoromtól hordom a segélyt, nyugatról be, keletre ki. Szervezetünket korábban ETE, később Caritas Hungarica névvel illettük, nagy dolog volt, amikor mikrobuszokkal mentünk már, és nem hátizsákosan… élelmiszert, könyveket, gyógyszert vittünk legtöbbször, én Kárpátalja és Erdély katolikus részének felelőse voltam, de a postszovjet vidéket is bejártuk – az volt akkor a kemény kaland, két hetenként pár ezer kilométer átlagban.

Kocsink elejét megnyomta a medve Erdélyben, a széteső és kaotikus Szovjetunió távolabbi vadregényes tájain részeg és aranyfogú fegyveresekkel alkudtunk (életünkről és a tovább haladásról), lerobbant öreg csotrogányunkat mentettük mínusz 25 fokban a Tolvajostetőn (6 km séta éjjel a hóban), és átmentünk a határokon akkor is, ott is, úgy is, ahol, amikor, ahogy mások nem - mert fölöttünk volt a kéz.

Ott voltunk a Marosvásárhelyi zavargásokban és a Baltikumi forrongások között. Több kötetnyi anyagunk van kalandból, lepratelep, hatósági szivatások, letartóztatások, 14 órás vagy több napos határátlépések, motozás, alázás, üvöltözés – és mi megtanultuk, hogy ne balhézz, ne vágj föl, és ne félj, ne hátrálj – bírd ki. És kibírtuk. Nagy iskola volt.

Közben Gimnázium, katonaság, egyetemek, műszaki, pszichológia és a végén a teológia, hogy hazataláljak (ebből tudományos fokozat is). A kalandozásokat 15 évnyi ilyen tevékenység után házasságom elején kellett abba hagynom, amikor várandós feleségem elől tűntünk el a térképről egy hétre a tajgában… és belátni kényszerültem: ez már nem nekem való – állapotbéli kötelességeim vannak. Az Úr négy egészséges, azóta felnőtt gyermekkel jutalmazta vállalkozó kedvünket, egységünket (egymással, gyermekeinkkel és az Úrral), amit az Őrségben éltük meg a múlt évezred végén való leköltözésünk után. És azóta is itt és innen zajlik mindaz, amit igyekszünk tenni az Ég alatt.

Közben és utána tehát háromféle munkát végeztem:

A „hivatalos „és pénzkereső meló a szervezetfejlesztés, tréningek, coaching, tanácsadás, Human Telex, aztán a Flow, alapításától – azóta piacvezetők vagyunk Magyarországon. Ma is „ebből élek”, (multivilág és KKV-k, leginkább felsővezetés fejlesztése, változás management), mint a cég egyik tulajdonos partnere – de korom miatt is, és a gazdasági-politikai környezet hatására is, egyre kijjebb igyekszem az üzleti világból, s maradék aktív működésemet már nem ebben a cégben, hanem külön – Creado nevű online fejlesztéseimet is ‘blended’ használó cégemben teszem.
Emellett mentek a pszicho-munkák, egyetemeken tanítás, pár és családterápia, csoport terápiák, itthon és külföldön, idővel és tapasztalattal, iskolákkal, már  képzés, szupervízió, hazai és európai vezetőségekben tagság, ebből mára a nemzetköziben (PAfE) a tanulmányi bizottsági tagság, a hazai országos vezetőségben (MPE) az etikai bizottság elnöki posztja maradt, és a tantárgy vezetés a SOTE Mentálhigiénés Tanszékén.
és hát a szolgálat – a segélyszállítmányozás letétele után, legfőképpen az egyház, de oktatás, egészségügy, civil szféra is belefért, nagyobb, 8-10 vagy több éves folyamatos munkáim a Pannonhalmi Főapátságban, a Piartista rendben (PIPA), az Iskolanővéreknél, az FSZK-MRK együttműködés-fejlesztésben, a Rogers iskolában, és hát a „saját” miliőmben, a Regnum-ban voltak – legfőképpen oktatás, pszichológia, vezetéstudomány, szervezetfejlesztés, vezetőképzés témáiban segítettem.
Összességében és lényegében azt a nagyon drága, nehezen megfizethető tudást igyekeztem vinni oda, ahol nagy volt a szükség, de kevés rá a pénz. Ezért is alapítottam 2017-ben a Pronon Alapítványt – alapozva tanítványi körömre emberi erőforrás tekintetében, több mint negyven éves karitatív tevékenységem kapcsolatrendszerére a viszonyrendszer tekintetében. De mindez beérni látszik – nagyszerű csapattal, egyre érdekesebb és hasznosabb munkákat végezhetünk a világ, hazánk, mások javára és érdekében.

Ezt szeretném folytatni, amíg bírom.

Csizmazia Katalin (Csizi) angol – spanyol szakon végezett 1986-ban az ELTE Bölcsészkarán. Az Arany János Gimnáziumban és a Táncsics Mihály Gimnáziumban dolgozott nyelvtanárként. 1990 – 2013 között a Rogers Személyközpontú Iskolához tartozott, ahol mindhárom gyermeke tanulmányait megkezdte. Néhány évig egyszerre dolgozott egy hagyományos budai középiskola és egy alternatív iskola keretei között. A két pedagógiai rendszerben való együttes, párhuzamos létezés nagyon izgalmas kaland volt számára, amely a mai napig fontos az éltében.

Rengeteget tanult a Rogers Iskolában, elsősorban magáról és az „iskolacsinálásról”… Négyszer készített tantervet, résztvett a pedagógiai program ki-, át- és újradolgozásában. Megszámlálhatatlan csapatépítő és kommunikációs kurzust, stratégiaépítő tréninget élt át és túl. Több alternatív programcsomagot dolgozott ki osztályfőnök-helyettesként és tagozatvezetőként tevékenykedett az első Rogers osztály érettségiztetésében.
2012 szeptembere óta a Rogers Középiskola utódjának számító Rogers Akadémia (középiskolai tanulócsoport) vezetője. Nagyon élvezi, hogy immár teljesen a saját útjukat járhatják és formálhatnják.

A Pronon-ban egy olyan közösséget teremtenek, amely lehetőséget biztosít a szervezeti tapasztalatok átadására és fejlődő tanulószervezetek támogatására.

Hortobágyi Cirill, bencés szerzetes, jelenleg pannonhalmi főapát. Eredetileg biológia-földrajz szakos tanár, a Pannonhalmi Bencés Gimáziumban tanít, amelyet 1994-1996 között igazgatott is. Emellett a Sapientia Szent Gellért Szakkollégiumában szerzetesjogot és az ehhez kapcsolódó szerzetesi lelkiség tárgyat oktatta, valamint 1989–92 között a rendi növendékek nevelője volt. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen posztgraduális képzésben vett részt vezetés és szervezés szakon.

Kiemelt feladata volt a főapátság épületállományának az 1996-os millenniumra történő rekonstrukciójának irányítása.. Ő indította el az „Apátsági termékcsalád” programot, amely célul tűzte ki a régi receptúrák felkutatását, az arra alapozó termékfejlesztést és gyártást. A munka egyik eredménye a ma már tizenkét gyógyteából álló „Pannonhalmi teacsalád”, több gyógynövénylikőr, borecetek, pannonhalmi levendulás termékek, szappanok és kozmetikumok. Az elmúlt évek során a főapátság hosszú távú turisztikai-és marketingkommunikációs tervének elkészítése, továbbá az erre alapozott beruházások vezetése volt fő fókusza. 

Folyamatosan részt vállalt abban a küldetésben, hogy a modern médiaeszközök és kommunikációs csatornák felhasználásával minél érthetőbben és minél szélesebb kör számára hozzáférhetővé tegyék a főapátság ezeréves értékeit. 2018. január 6-án a Pannonhalmához tartozó negyven örökfogadalmas szerzetes megválasztotta Szent Márton monostora új főapátjának, amelyet Ferenc pápa is elfogadott. Azóta főapátként szolgál és keresi a rá bízott feladatokat. 

Labancz Zsolt piarista szerzetes, papként és tanárként tevékenykedik. A gimnáziumot Kecskeméten, a piaristáknál végezte 1989 és 1993 között. Ezután lépett be a piarista rendbe, ahol 2000-ben tett örökfogadalmat. A teológiát 1994 és 2001 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán végezte, majd 2001/2002-ben Pápai Biblikus Intézet hallgatójaként tanult, és 2002-ben teológiai licenciátust szerzett. Ezt követően két évig a rend kecskeméti, majd 2004-től budapesti gimnáziumában tanított hittant. 

Az utóbbi években hivatásából fakadóan sokféle szolgálatban vett részt: volt gimnáziumi tanár, osztályfőnök, kollégiumi nevelő, iskolai pasztorális felelős, majd a piarista kispapok növendéknevelője, s néhány éve a magyar piaristák tartományfőnöke. A teológiai és tanári végzettség mellé lelkigondozói képesítést is szerzett, amikor növendéknevelő lett. Alapvető hivatásának azt tekinti, hogy segítse a hozzá fordulókat és a rábízottakat, hogy az Istennel való kapcsolatra alapozva egyre teljesebb életet élhessenek. S mind világosabban látja azt is, hogy saját személyes, belső életének járása lehet talán a legfontosabb segítség mások számára.

Dr. Pethesné Dávid Beáta szociológus, egyetemi tanár. Eredetileg angol-irodalom szakon végezett az Eötvös Lóránt Tudományegyetemen, majd a család-és egészségszociológia irányába kezdett el érdeklődni. Az Otthon Segítünk Alapítvány kuratóriumi tagja, valamint a Hunnet - magyar kapcsolathálózat elemzők társaságának elnökeként tevékenykedik. 

A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet igazgató, dékán-helyettese, és az MTA TK SZI tudományos tanácsadó pozícióját is betölti. Kutatási területe a kapcsolathálózat is, a kapcsolati napló módszer szakértője.

Járay Márton református lelkész, lelkigondozó. “Az emberi, baráti kapcsolatokon keresztül lehet a legjobban eljutni Istenhez, hisz Isten is kapcsolati Isten” – nyilatkozta egyszer a Magyar Kurirnak, amit azóta is ars poeticanak gondol. A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség elnöke, az Antropos Mentálhygiénés Egyesület titkára, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének oktatója. Három gyermekes családapaként fontosnak tartja a család és a hivatás közötti egyensúly megtartását. Tíz évig dolgozott a civilszférában, ma is több civil szervezet elkötelezett tagja, fontosnak is tartja a civil szféra megerősödésének kérdését.  

Orosz Györgyi tréner, tanácsadó, a Hősök Tere Kezdeményezés egyik alapítója, a kuratórium elnöke, egykori tévés újságíró. Évek óta azon dolgozik, hogy az emberek merjenek kiállni és tenni másokért a mindennapokban és azt is tudják, ezt hogy érhetik el magukban, másokban. A growth mindset-en és a közöny megtörésén kívül a kommunikáció a szakterülete.

"Mindig zavart, hogy nem értjük vagy félreértjük egymást. Hogy széthúzunk, előítéletesek vagyunk. Elcsúszik köztünk a kommunikáció. És gyakran nem is tudunk róla. Ebben próbálok segíteni képzéseimmel, szalonjaimmal."