Utánkövetés
A valódi változás a fejlesztési folyamat során tanultak gyakorlatban való alkalmazásával kezdődik, amelynek utánkövetésére munkánk során ugyanakkora hangsúlyt fektetünk, mint magára a fejlesztési tevékenységre. Számos kutatási eredmény bizonyítja, hogy az egyéni, csoportos és szervezeti fejlesztések eredményességének titka a tudatosításban és az utánkövetésben rejlik. Ma már ismert adat, hogy például egy tréning hatékonysága, ha semmilyen utánkövetés nincs, megközelítőleg 15 és 40% közé tehető, tehát a résztvevők körülbelül 15-40%-a az, aki a tréning után, a napi szintű munkájában is használja a tanultakat.
A pszichológia már évtizedek óta vizsgálja az emberek tanulási mechanizmusait, felállítva számos tanuláselméleti modellt, így ma már tudjuk, hogy a tanulás NEM egy egyszeri esemény hatására bekövetkezett viselkedésváltozás. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy tanuláskor nagyon is igaz a magyar közmondás, miszerint “Ismétlés a tudás anyja”.
Növekszik azoknak a nemzetközi szakirodalmi forrásoknak a száma is, amelyek azt vizsgálják, hogy hogyan tehetők a szervezetfejlesztési projektek még sikeresebbé, hogyan növelhetnénk magának a fejlesztésnek a hatékonyságát. Az eredményekből egyértelműen kirajzolódik, hogy az utánkövetéssel kombinált fejlesztéskor a tréningek hatékonysága és azoknak a száma, akik a tanultakat aktívan használják 15-40%-ról 85%-ra ugrik.
Számos online és offline módszer áll rendelkezésünkre, amivel a tanultak tudatosítása elősegíthető és amivel utánkövethetővé, mérhetővé tehetők az eredmények. A teljesség igénye nélkül például gamification, follow-up workshop, blended learning.
Számos kutatási eredmény bizonyítja, hogy az egyéni, csoportos és szervezeti fejlesztések eredményességének titka a tudatosításban és az utánkövetésben rejlik. Ma már ismert adat, hogy például egy tréning hatékonysága, ha semmilyen utánkövetés nincs, megközelítőleg 15 és 40% közé tehető, tehát a résztvevők körülbelül 15-40%-a az, aki a tréning után, a napi szintű munkájában is használja a tanultakat.
A pszichológia már évtizedek óta vizsgálja az emberek tanulási mechanizmusait, felállítva számos tanuláselméleti modellt, így ma már tudjuk, hogy a tanulás NEM egy egyszeri esemény hatására bekövetkezett viselkedésváltozás. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy tanuláskor nagyon is igaz a magyar közmondás, miszerint “Ismétlés a tudás anyja”.
Növekszik azoknak a nemzetközi szakirodalmi forrásoknak a száma is, amelyek azt vizsgálják, hogy hogyan tehetők a szervezetfejlesztési projektek még sikeresebbé, hogyan növelhetnénk magának a fejlesztésnek a hatékonyságát. Az eredményekből egyértelműen kirajzolódik, hogy az utánkövetéssel kombinált fejlesztéskor a tréningek hatékonysága és azoknak a száma, akik a tanultakat aktívan használják 15-40%-ról 85%-ra ugrik.
Számos online és offline módszer áll rendelkezésünkre, amivel a tanultak tudatosítása elősegíthető és amivel utánkövethetővé, mérhetővé tehetők az eredmények. A teljesség igénye nélkül például gamification, follow-up workshop, blended learning.