Búcsú, gyász, értékelési szakasz
A közösség vagy egyén munka és életpálya váltópontjain egyszerre vagyunk a gyász fázisaiban és az újrakezdés tervező örömében. Mindennek tudatossága segít a fordulópontok eredményes és hatékony abszolválásában. Csak ezután várható, hogy a kölcsönös függés mértéke fokozatosan csökkenjen, és az érzelmek visszavonhatókká váljanak. A csoporttagok kiértékelik tapasztalataikat, áttekintik a megtett utat, levonják és összefoglalják a következtetéseket. Sokan ekkor látják egységben a csoportfejlődést és saját tanulásuk eredményeit, így a saját csoport – akár visszamenőleg is – felértékelődik. A kognitív és az érzelmi tapasztalatok megértést eredményezve integrálódnak. Fontos témaként szerepel az is, hogy a csoportban tanultakat hogyan tudják alkalmazni, mikor egyedül és más keretek között lesznek a résztvevők, vagy éppen vezetők.
A fenti fázisok a fejlődés fő vonulatait emelik csak ki, amelyeken belül finom változások és ingadozások tapasztalhatók a csoporttémát és a működést illetően. A csoportfejlődést elképzelhetjük úgy, mintha az nem egyenes vonalú, hanem spirális lenne. Bizonyos szakaszok visszatérhetnek, de más szinten. A konfliktusok például rendszeresen ismétlődhetnek, de megoldásuk módja és az idő, amennyit igénybe vesz, változhat, szerencsés esetben rövidül. Mindeme szakaszok más szinten és mélységben, és más időterminusban, de lejátszódnak bármilyen időtartamú ülésen, azaz egyszerre megvalósulhat egy 3 napos ülésen és egy 2 éves folyamatban. Az adott szakaszok azonosításánál tehát érdemes figyelembe venni, ha például egy 3 éves oktatási folyamat részeként vagyunk például egy intenzív egyhetes nyári gyakorlaton, akkor egy adott helyzetben a hosszú és a rövid folyamat szakaszainak sajátosságai egyaránt érvényesülhetnek.
Csak ezután várható, hogy a kölcsönös függés mértéke fokozatosan csökkenjen, és az érzelmek visszavonhatókká váljanak. A csoporttagok kiértékelik tapasztalataikat, áttekintik a megtett utat, levonják és összefoglalják a következtetéseket. Sokan ekkor látják egységben a csoportfejlődést és saját tanulásuk eredményeit, így a saját csoport – akár visszamenőleg is – felértékelődik. A kognitív és az érzelmi tapasztalatok megértést eredményezve integrálódnak. Fontos témaként szerepel az is, hogy a csoportban tanultakat hogyan tudják alkalmazni, mikor egyedül és más keretek között lesznek a résztvevők, vagy éppen vezetők.
A fenti fázisok a fejlődés fő vonulatait emelik csak ki, amelyeken belül finom változások és ingadozások tapasztalhatók a csoporttémát és a működést illetően. A csoportfejlődést elképzelhetjük úgy, mintha az nem egyenes vonalú, hanem spirális lenne. Bizonyos szakaszok visszatérhetnek, de más szinten. A konfliktusok például rendszeresen ismétlődhetnek, de megoldásuk módja és az idő, amennyit igénybe vesz, változhat, szerencsés esetben rövidül. Mindeme szakaszok más szinten és mélységben, és más időterminusban, de lejátszódnak bármilyen időtartamú ülésen, azaz egyszerre megvalósulhat egy 3 napos ülésen és egy 2 éves folyamatban. Az adott szakaszok azonosításánál tehát érdemes figyelembe venni, ha például egy 3 éves oktatási folyamat részeként vagyunk például egy intenzív egyhetes nyári gyakorlaton, akkor egy adott helyzetben a hosszú és a rövid folyamat szakaszainak sajátosságai egyaránt érvényesülhetnek.